Helyi élelmiszerellátási rendszerek magyar-francia nézőpontok
Már harmadik alkalommal került sor egy olyan konferenciára, ahol jó gyakorlattal rendelkező francia és magyar szakemberek osztják meg egy bizonyos témában gondolataikat egymással és a hallgatósággal. Az idei téma a Környezetvédelmi Hónap kapcsán az ENSZ által meghirdetett „Élelmezés Évtizede” tárgykörben kereste a megoldásokat az egészséges helyi élelmiszer előállítás, és fogyasztás területén. Város és vidék kapcsolata, Milánói Városi Élelmiszer Paktum, Rövid ellátási lánc (REL), Területi Élelmiszerellátási Rendszerek (TÉR), ökológiai átállás, fenntartható mezőgazdaság, „minőségi éhezés”, élelmiszerpazarlás csökkentése, polgármesterek felelőssége, közétkeztetés – ezek a kifejezések szinte minden előadásban elhangzottak, és a kerekasztal beszélgetés is ezeket a gondolatokat boncolgatta tovább.
A Budapesti Francia Intézet Igazgatójának, Frederic Rauser és a NAK igazgató helyettesének, Tószegi-Faggyas Katalin megnyitó szavai után először a francia projekteket hallgattuk meg, majd a magyar mintákat mutatták be a hazai polgármesterek.
A „Fenntartható élelmezés: úton egy új irányítási rendszer felé” címmel Florence Egal szakértő, majd „Helyi élelmiszerellátási rendszerek Franciaországban” címmel Gilles Perole, Mouans-Sartoux alpolgármestere, « Un plus Bio » egyesület Elnöke, végül Stéphanie Hiriarte, Communauté d’Agglomération Pays Basque osztotta meg gondolatait, melyek közül ezek a legfontosabbak:
A fenntarthatóság, az olyan mezőgazdasági termelés, amely nem a nagyüzemre épül, hanem minőségi, egészséges élelmet állít elő. A lakosság egy része a túltermelés ellenére is éhezik, miközben a megtermelt alapanyagokkal és a kész ételekkel a pocsékolás hatalmas méreteket ölt világszerte. Az ENSZ ezért is kezdeményezte az élelmezés évtizedének kijelölést, amely 2016-tól indult. Városoknak és polgármestereknek kell kézbe venni az ügyet, hiszen ott van a fogyasztók nagy része, akiknek szüksége van a vidéken megtermelt minőségi árura: zöldségre, gyümölcsre, húsra. A város-vidék párbeszédek és együttműködések vezethetnek a jó kapcsolatokhoz, az igényekre épülő egészséges élelemhez, amely akár a közétkeztetésbe is bekerülhet. Pl. Mouans-Sartoux-ban a város 100%-ban bioalapanyagból és 70%-ban helyben termeltből főz a közétkeztetésben, miközben a gyerekek kevesebb ételt küldenek vissza a konyhai hulladékba. Komoly szemléletváltáson mentek keresztül Baszk földön is, ahol egy társulást hoztak létre hasonló célokra.
Ezek után „Helyi élelmiszerellátási rendszerek Magyarországon” című blokkban az itthoni példákat mutatták be a meghívott polgármesterek: Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere, «BioSzentandrásról», Takács Pálné Szorgalmatos Község polgármestere, és Borbélyné Fülöp Hajnalka Tetétlen Község polgármestere. Mindhárman az ország hátrányos helyzetű települését vezeti, ahol még 10 éve nagyon magas volt a munkanélküliség, az emberek reményt vesztettek voltak. Ebbe az állapotba kerestek új utakat a falu vezetői, melyhez központi támogatást is kaptak. De a lakosokkal nekik kellett a meggyőzést, szemléletváltást végigcsinálni, a hitüket a munkába és életbe visszaadni. Legtöbb helyen a rendelkezésre álló föld is kevés volt, mégis ésszerű, magas kézimunka igényű gazdálkodásba fogtak, melynek piaca azonnal kéznél volt a helyi fogyasztók körében. Mindenhol tovább is léptek, feldolgozással is kiegészítették az alapanyag termelést. Hernádszentandráson a szociális vállalkozást az önkormányzat építette fel, mely ma már brendként elfogadott minta.
Szorgalmatos településen – a már ismert szociális szövetkezet modell bevezetésén és a helyi zöldség gyümölcs előállításán és feldolgozásán, a tojástermelésen és gombatermesztésen kívül – az innovatív megoldásaikra büszkék még. Ilyen a napelemes rendszerű konyhai komposztáló, ahol 3 nap alatt bomlik le a hulladék és forgatható vissza a kertészetbe, de a konyha energiaellátása is megújuló energiával történik. A települések közötti munkamegosztás és cserekereskedelem bevezetése is kézenfekvő, de példaértékű volt a térségben. Árujukért más településekről húsféléket kapnak. Így tudnak egy szociális ebédet 220 Ft-os összegért adni.
Tetétlen sem volt tétlen, az ország legnagyobb strucctelepét hozták létre, melyhez már csak a saját vágópont hiányzik. Homoktövis telepen termelt 10 tagú termékcsaládjuk és egyéb saját termékeik értékesítésére is létrehozták a Tetétlen Kincsei márkát, saját boltot üzemeltetnek. Falumegújítási díjat is kaptak mintaértékű tevékenységük elismerésére.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői az előadókból került ki, de kiegészült Szabadkai Andrea (Kislépték elnöke) és Németh Balázs (Bácsalmás polgármestere) valamint Szabó Gellért (Szentkirály polgármestere és a Magyar Faluszövetség elnöke) szakértőkkel. A beszélgetést Dr. Kujáni Katalin, az AKI szakértője vezette.
Új információként a francia oldalról a fő gondolatok:
- kell a jó gyakorlatok bemutatása, megismerése, de nincs egységes módszer, mindenkinek a saját adottságaira kell azokat adaptálni, módosítani,
- a közbeszerzés kivédése minden országban gond. Ezért az EU szabályozást kéne módosítani, nem a közbeszerzéssel trükközni minden nemzetnek,
- kistelepüléseknek nem az önellátás a fő cél, hanem az önállósodás,
- nem szabadna olyan terméket exportálni, ami helyben is megterem,
- energetikailag fontos tényező, hogy az ételnek csak 20%-a az alapanyag,
- környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy a húsfogyasztás csökkenjen.
A magyar előadók, szakértők fontos hozzászólásai:
- a NAK szerepe a közétkeztetésben a helyi termékekkel történő ellátás elősegítésében már megkezdődött, és további jogszabályváltozások várhatók (pl. a 40 km-es körzet kiterjesztése)
- a közbeszerzés az egyik legnagyobb akadály a közétkeztetésben, hogy a helyi termék bekerüljön,
- A települések ebben a kicsi országban is sokfélék, a terület és a lakosok is, ehhez kell igazítani a termelési módszereket, a sokféleség ott is tükröződjön,
- csak a támogatások miatt ilyen olcsó az alapanyag, ha megszűnik a támogatás, más módon kell rentábilissá tenni,
- a helyi árut kell a plázába (külső térbe) bevinni, hogy amit ott megvesznek, azt már ne a multiknál vegyék meg,
- a multik polcain is megjelentek a helyi termékek, nehéz megoldani, hogy ne menjenek be az emberek.
Florence Egal szakértő asszony zárszavában reményét fejezte ki, hogy az ilyen eszmecserék alkalmával majd ki tudnak dolgozni a felmerült témákban egy-egy olyan javaslatot, amit az EU asztalára tudnak vinni, mint több nemzet igényét a jogszabályok harmonizálására.
